Van az úgy, hogy már nekem is elegem lesz a húsból. Ilyenkor mit tesz az ember fia/lánya? Felkutatja az internetet, belelapoz a receptes könyvekbe egy jó zöldséges fogás után kutatva. :P
Így akadtam erre az ételre a Nosalty-n, melyet akár a görögök rizottójának is titulálhatunk. Nem kell vele sokat vacakolni, így bátran nekiállhatunk egy munkás nap után is, ha úgy tartja kedvünk. :) Elég nagy adag lesz (szerintem), így többen is jóllakhatunk belőle. :)
Prasorizo Bengapu módra
Hozzávalók:
- 20 dkg hosszú szemű rizs
- 2 szál póréhagyma
- 3-5 szál újhagyma (mérettől függ)
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 7,5 dl alaplé (ha nincs alaplevünk, akkor "csalhatunk": én ismét a DM-ben kapható glutén- és élesztőmentes bio zöldséges leveskockát használtam)
- 15 dkg zsenge zöldborsó (ez lehet konzerv is, ekkor csepegtessük le felhasználás előtt)
- 1-2 evőkanál olívaolaj
- só, frissen őrölt színes bors ízlés szerint, ha az alaplevünk nem elég ízes (nekem az volt :) )
Elkészítés:
A vöröshagymát daraboljuk fel apróra, a fokhagymát vágjuk vékony lapokra. Az újhagymát és a póréhagymát alapos tisztítás után karikázzuk fel. A rizst mossuk meg, csepegtessük le.
Egy közepes lábosban hevítsük fel kicsit az olívaolajat, futtassuk meg rajta a vörös-, és fokhagymát. Amikor már kellemes illata van, adjuk hozzá a többi hagymát, és takaréklángon, kevergetve főzzük 5 percig. Ezután keverjük el benne a rizst, és öntsük fel az alaplevünk harmadával (az alaplénél nem hátrány, ha meleg, nem kell forrásban lennie). 5-10 percenként nézzünk rá (Tipp: azért figyeljünk rá oda, a rizs szeret odakapni, ha nincs rajta elég folyadék.), ha beszívta a levet, jöhet a következő adag. Az utolsó részlet hozzáadása előtt forgassuk bele a zöldborsónkat, majd további három perc főzés után zárjuk el alatta a lángot, és egy jól záró fedővel fedjük le, hagyjuk magára körülbelül 10 percre. (Ennyi idő alatt szépen magába szív majd minden folyadékot.)
Tálaláskor megszórhatjuk friss petrezselyemmel, vagy egyéb zöldfűszerrel. :) Jó étvágyat kívánok hozzá! :)
Szó, mi szó, nekem nagyon ízlett. Nem száradt ki, szaftos, remekül érezni a különböző hagymákat benne, melyek nem tolakodóak, így a közelgő Valentin-napra is tudom ajánlani, ha valaki meg szeretné lepni a párját egy finom ebéddel/vacsorával. :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.