Nem tudom honnan ered a fokhagyma iránti szeretetem, rajtam kívül nem ismerek senkit a családban, aki ennyire odalenne érte. (Így legalább szinte biztosra vehető, hogy nem vagyok vámpír. :P) Bármikor képes lennék fogyasztani, de a Crohn miatt ez csak passzív időszakban valósulhat meg...

Ismét egy leves készült, méghozzá az előbb említett kedves alapanyagból. Számtalan verziója kering az interneten, most bővítem a sort a saját receptemmel. :) Kiválóan felmelegíti a testet és a lelket, miután hazaértünk a téli forgatagból. Nem mellesleg kiváló immunerősítő. ;)

Bengapu fokhagymalevese

Hozzávalók:

• 15-18 gerezd fokhagyma (ha lehet, akkor ducibbak)
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 1 közepes szem burgonya
• só ízlés szerint, pár tekerés frissen őrölt színes bors, fél teáskanál őrölt szerecsendió, 1 teáskanál aprított zsálya
• 1 liter víz
• 2 dl rizstejszín (opcionális)
• kevés olaj (én most szőlőmagolajat használtam)

Elkészítés:

A vöröshagymát apró kockákra daraboljuk, a gerezdeket fokhagymanyomón áttörjük. A burgonyát 1x1 centis kockákra daraboljuk.

Egy közepes lábosban a felhevített olajon elkezdjük dinsztelni a vöröshagymát, enyhén sózzuk, hogy gyorsabban puhuljon. 3-4 perc után hozzáadjuk a fokhagymát is. (Vigyázzunk, nehogy odakapjon, mert akkor keserű lesz.) Amikor már az alapanyagok finom illata körbelengi a konyhát, öntsük fel a liter vízzel, rakjuk bele a krumplit. Befűszerezzük a borssal, szerecsendióval, zsályával, majd forrás után a lángot kisebbre véve addig főzzük, míg a krumpli meg nem puhul. Ha ez megvan, elzárjuk a lángot, és várunk, amíg a leves nem gőzölög már nagyon-nagyon.

Következik a turmixolás, egészen addig, míg levesünk nem teljesen egynemű. Ekkor adjuk hozzá az opcionális rizstejszínt, illetve utánafűszerezünk, ha szükséges. Visszatesszük a tűzhelyre, és egy rottyanás után tálalhatunk is. Miután porcióztuk, snidlinggel, vagy medvehagymával hintsük meg a tetejét. Jó étvágyat kívánok hozzá! 

A Facebookon is fent vagyok. :)